Múltunk

AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM ÉS ÉPÜLETEK TÖRTÉNETE Az evangélikus templom 1770-es években épült Kaglevics Tasziló, a környék földbirtokosa építette mind a kettőt. 1824-ben felújították az épületeket. Az első evangélikus egyházépület 1781-ben épült II. József császár türelmi rendelete alapján. 1785-ben iskolát építettek, amely egyúttal imaházként is szolgált. Az önálló épületben működő evangélikus iskola 1924-ben épült fel. A mendei evangélikus templom VISSZAEMLÉKEZÉSEK A GYÜLEKEZETI ÉLET ESEMÉNYEIRE Állítólag Mende lakossága széthúzott a vallás miatt, ebből adódóan a két felekezet között kulturális verseny fejlődött ki, Az evangélikusok elzárkóztak a vegyes házasságtól - Az ok vagyoni kérdésekben keresendő: az evangélikusok módosabbak voltak A gyömrői polgári iskolába vallási különbözet nélkül vették fel a gyerekeket az 1920-as években. A tovább tanulók közösségi szellemet vittek haza a faluba. (Forrás: Dombok ölelésében(Mende község története), című kiadvány) Esküvő Asszonyi áldás A Dunántúli Evangélikus Énekeskönyvből a „Szeretet Istene Atyánk …„– című ének kapcsolódott az esküvőhöz Ezen kívül az Énekem az Úr, énekfüzetből is merítettek. Keresztelés Anyai áldás Temetés Virrasztáskor a Halotti énekeskönyvből énekeltek előénekes segítségével. Templomból a halott lakására mentek. A fiatalság is eljárt a temetésekre, mivel számukra is közösségi eseménynek számított. Istentisztelet menete A gyülekezet gyökereiből adódóan tót istentiszteleteket is tartottak, legutoljára dr Foltin Brúnó lelkész idejében tartottak. Vasárnaponként a fiatalok énekeltek a kóruson. A húsvéti ünnepkörben, a Passió olvasásnak hagyománya megmaradt a gyülekezetben. ********** AZ EVANGÉLIKUS KÖZÖSSÉG VALLÁSI SZOKÁSRENDJE Visszaemlékezések szerint régen egy- egy nagyobb ünnep előtt vallásos témájú egyfelvonásos színdarabokat is betanultak. Vasárnap délutánonként teaesteket szerveztek az iskolában, amely közös énekel, imádsággal kezdődtek. Az 1950-es évek elejéig a lányok a nagyobb ünnepeken olyan színű ruhába öltöztek fel, amilyen színű volt az oltárterítő. Az asszonyok sötét színű szoknyát és fekete klott kötényt viseltek, a blúz és a fejkendő színe változott az ünnepnek megfelelően. Advent és karácsony ünnepköre Adventben a családoknál és a templomban is mindig volt adventi koszorú. A karácsonyfa állítás evangélikus gyakorlatból ered. Az ételek közül először mindig először a karácsonyi ostyát fogyasztották el, amit advent utolsó hetében hordtak az iskolások. Később a kántor jövedelmének kiegészítésére sütötte és hordta szét a karácsonyi ostyát a híveknek. 1771-ben már királyi rendelet tiltotta az iskolamesterek ostyasütését. Hunka Mihály és felesége 1970-ben sütött utoljára ostyát. Az ostyahordó vers, amit kántortanítójuktól tanultak, és utal a színes ostyák szerepére. Öröm és békesség legyen ura e háznak, Mit Isten angyala mondván pásztoroknak. Én is pásztorként hoztam az ostyákat. Fehér ostya jelzi Krisztus tisztaságát, A zöld szín az ő ártatlanságát, Piros, érettünk szent vére hullását. Sárga, keserű poharát és halálát. Ezeket mondván, az úrnak nagy hálákat mondok És boldog ünnepeket kívánok! A karácsonyi vacsorakor az ostyát mindenkinek a tányérja alá helyezték, vagy a legidősebb családtag osztotta szét a többiek között. Minden evangélikus családnál káposztaleves és mákos guba volt. Utána többnyire mákos bejglit ettek. Az almát annyi szeletre vágták ahányan voltak a családban, és mindenki megevett egy szeletet. A karácsonyi vacsora idejére az asztal alá egy szakajtót tettek, és ebbe került a morzsa is. Ezt aztán az állatoknak adták, hogy megóvják egészségüket. A vacsora után indultak a karácsonyi éneklésre. Az éneklőket mindenhol behívták a házba, a Hívek nagy nevét tiszteljük kezdetű éneket énekelték az ablakok alatt. A 6-8 fiatalból álló csoportok éjfélig járták a falut. Akkor közösen elmentek a templomba az éjszakai istentiszteletre. 1938-ban került Mendére, Detre János esperes, aki 1981-ig szolgát a településen. Az ő kezdeményezésére ez a baráti köszöntő szokás szép lassan adománygyűjtő úttá alakult át. Minden család ablaka alatt a Csendes éj 3 versszakát és az Öröm, öröm, ó drága kedves hír kezdetű ének első versszakát éneklik. A gyereke a Szentkarácsony este és az Öröm zengi át a lelket karácsonyfa lánginál. VISSZAEMLÉKEZÉS Detre László (1912-:2004) . evangélikus lelkész Pest megyei esperesre A Mendei Evangélikus Gyülekezet nem tud és nem akar búcsúzni Detre László testvérünktől. Jómagam sem, mint ahogy ó sem akart soha búcsúzni Mendétől. A ll. Világháborút, és az azt követő nehéz és viszontagságos időket sorstársaival együtt. 1943-1944 időszakában berendelt tábori lelkész volt. szolgálva a katonai vonat-szerelvényeken. 1945 késő tavaszán került haza. Míg nem lehetett a gyülekezetében Benyovics Pálné, Kriskó Katalin mindannyiunk "Kati nénije", előénekes tartotta az "istentiszteleteket", azaz az éneklést, és az ima¬alkalmakat a templomunkban vasárnapról-vasárnapra. Ám nem volt könnyű- velük együtt ¬szembenéznie ebben az időben az akkor épp dúló, ma a "vörős-terrorként", azaz a "Gyömrői Gyilkosságok" címszó alatt jegyzett élethelyzettel, s annak egyik helyi fökorifeusával - mégis vállalta a folytatást e helyen. A gyülekezeti lelkészség mellett, 1953 és 1959 között espereshelyettes majd 1977-ig az egyházmegye meg választott esperese lett. 1976-ban szívinfarktus állította meg. Ezt követően adta át e szolgálati területet Keveházi László esperesnek, pilisi lelkésznek, kit később fia Detre János testvérünk követett e poszton. ~ . Detre László kilencvenkét. évi életében soha nem szűnt meg szolgálni. Huszonkét évvel ezelőtt történt nyugdíjba vonulása után kisegítő szolgálatot végzett a Dunaharaszti gyülekezetben és szórványaiban, amíg csak tehette. Közben mindvégig hűséggel ápolta szeretett feleségét. .• Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, amellyel minden hívót üdvözít:" Áldott legyen és maradjon emléke! (Dr. Foltin Brúnó evangélikus lelkész visszaemlékezése) Tisztelt Gyászolók! "Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk. Az éjféltől reggel, A nappaltói este. A színektől , ha szürke por belepte.... Az álmainktól, mik nem teljesültek, A lángjainktól, mik lassan kihűltek. Mondom néktek, mi mindig búcsúzunk. " Igen a lángjainktól, mert a Tisztelendő Úr községünkben láng volt! Volt úgy, hogy kormányzati szinten is fontos volt az emberek vallásgyakorlása, de szolgálati idejének nagy része alatt nem volt támogatott dolog a szabad vallásgyakorlás. Magával ragadó személyisége volt, méltóságteljes , tiszteletet parancsoló tartása ,mosolygós, kedves tekintette 1 párosult. Most szeretném megköszönni a község vezetése nevében azt, hogy annyi becsületes büszke embernek segített felnőni ebben a faluban, erősödni a hitben, és szeretetben élni. Az utolsó kézszorításra emlékezve búcsúzom, és köszönöm meg most mind azt a sok jót amit tőle tanulhattunk Reményik Sándor idézetévei: " Viszontlátásra, - ,mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek Bennem legbelül valami remeg. Mert nem tudom, sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még, Azt a kezet, amit elengedek. " (Szántai János és Szántai Jánosné Hrk Erzsébet búcsúgondolatai) Adatközlők: Benyovics Mihályné Bartos Rozália Hunka Mihály és Hunka MIhályné Torba Irén Labadics Istvánné Mészáros Erzsébet Mészáros Gyuláné Veszteg Erzsébet Szántai János és Szántai Jánosné Hrk Erzsébet