Állandó alkalmaink

Mendei Evangélikus Egyházközségi Alkalmak

 

Énekkar

Énekkar 2006 szeptemberében egy maroknyi énekelni szerető és szolgálni vágyó ember összeült, és úgy döntöttek, megalakítják a Gyülekezet kórusát. Az akkor 10 felnőttből álló kis csapat minden keddenként jött össze próbálni, hogy ezeken a próbákon felkészülve, szolgáljon a gyülekezetben. A kis csapat – bár a személyek cserélődtek, és fiatalok is többen jöttek – minden kedden 17 órától tartotta, és tartja mai napig is a próbáit a gyülekezeti teremben. Szolgáltak már többek között a Reformáció ünnepén, Karácsonykor, Húsvétkor, valamint részt vettek 2007 májusában a Maglódon rendezett egyházmegyei kórustalálkozón, majd 2007 őszén egy regionális kórustalálkozón is, Vanyarcon. 2008 tavasza sem maradhat kórustalálkozó nélkül… Április 20-án Monorra készül a kis csapat. Kívánjunk nekik szerencsét, és imádkozzunk azért, hogy szolgálatuk itt is az Urat dícsérje! Sok szeretettel várunk mindenkit, aki szívesen tagja lenne egy éneklő közösségnek, hogy együtt énekszóval is dícsérjük az Urat. Szabó Eszter és Jurászik Rózsika Jelenleg alkalmanként áll össze a kórus.!

Bibliaóra

„Vándor” bibliaórák Pusztaszentistvánon: Egy február végi istentiszteleten lelkészünk szomorúan tájékoztatta a gyülekezetet, hogy a rendszeresen tartott bibliaórákon egyre kevesebb a résztvevő, és a legutóbbi alkalommal egyedül volt. Megdöbbentem. Nagyon sajnáltam azt az embert, akit úgy ismertünk meg, hogy sokszor erején felül is dolgozik közösségünk építésén. De mi ezt nem segítjük. Én nem voltam látogatója a bibliaóráknak. Bár tapasztalatból tudom, hogy a Szentírás megértése, befogadása nem könnyű dolog, nagyon fontos, sokat segít az avatott magyarázat és a gondolatok cseréje. Ennek ellenére mégsem ez volt az első reflexem, hogy ezután elmegyek. Rögtön felmentettem magam: „öreg vagyok, Szentistvántól messze van az „itthon”, tél van, este sötét van”, stb. De hála Istennek , a dolog nem maradt ennyiben. A Tisztelendő úr felvetette: nem lehetne-e a földrajzi távolságot úgy leküzdeni, hogy az egymáshoz közel lakók valamelyike otthonában tartsuk meg az összejövetelt? A következő hét csütörtökén tizenketten ültük körül az asztalt. Ezt követően sorra nyíltak az ajtók, és ami még fontosabb, a szívek is. Alkalomról – alkalomra szorosabbá, megértőbbé vált kapcsolatunk. Valamennyien régi ismerősök, rokonok, barátok, szomszédok vagyunk, ismerjük egymást. De a közös imák, az őszinte kitárulkozások, a hozzánk szóló ige ébresztett rá - legfontosabb kötelék köztünk az, hogy mindnyájan Krisztus követői akarunk lenni. Ennek nem mindig sikerül megfelelni, de nem merülhetünk tétlenségbe. Feladatunk van. És ebben tudunk egymásnak segíteni. Hálát adok Istennek e kis közösség tagja lehetek. Együtt elmélyültebben élhetjük meg a böjti időszakot, és várhatjuk a Feltámadás ünnepét. Kis Zoltánné Jelenleg minden héten csütörtökön 16 órai kezdettel tartunk Bibliaórát a Gyülekezeti termünkben.!

Igehirdetések

Igehirdetés 2009. november 29., Ádvent 1. vasárnapja és Templomszentelési emlékünnep Lk19,1-10 Kedves Gyülekezet! Milyen jó úgy kezdeni egy évet, hogy mindjárt ünneplünk is. Ádvent a Jézus Krisztusra várakozás időszaka, az egyházi év kezdetét jelenti. Miközben pedig várunk, a gyülekezet az érkező Jézusnak templomot szentel. Milyen különös készülődés ez! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas! – szól az útmutató ígéje Zakariáson keresztül a közeledő Krisztust pedig egy neki szentelt házzal várja a közössége remélve, hogy Ő bejön, beköltözik hozzánk. Majd az Isten házában, itt a templomban az érkező Úr és várakozó népe pedig együtt örvendezik. Vajon Zákeus történetében van-e szó templomról? Az érkező Krisztus Jézus Jeruzsálembe készül. Elérkezett az idő, hogy az Atya akaratát beteljesítse. Tanított, gyógyított, hirdette a mennyek országának közelségét. És most megy, hogy magára vegye és elhordozza a világ bűnét. Íme az Isten Báránya! Megy, hogy feláldozzák bűneinkért, megy, hogy elvegye rólunk az átkot, megy, hogy megbékítsen Istennel, megy, hogy megváltson. Jeruzsálem felé Jerikón kellett keresztül mennie. Mehetett volna másmerre is, de Jerikó felé ment. Jerikó felé, mert volt ott valaki, akivel találkoznia kellett. Volt ott valaki, akit meg akart szólítani, akinek be akart mutatkozni, akinek a házába be akart menni. Mondja is neki Jézus: ma a te házadban kell megszállnom! Ádvent első vasárnapján az érkező Krisztusra nézz! Ő az Isten báránya, aki karácsonykor azért született, hogy a bűn terhedtől megszabadítson. John Bunyan: A zarándok útja c. könyvéből készült egy film. A zarándok bűnei, mint hatalmas zsákok voltak a hátára voltak kötözve. Levenni nem tudta, cipelnie kellett. Csak Jézus keresztjénél estek le róla a terhek. Jézus ma erre jön. Erre jön mert te itt vagy, hátadon cipelve összes nyomorúságod. Azért jön, hogy találkozzon veled, meg akar szólítani, be akar mutatkozni neked. Sőt a te házadba akar bemenni, neked mondja: „ma a te házadban kell megszállnom”. A várakozó Zákeus Van egy gyerekének Zákeusról: Zákeus a fővámszedő ember, Rengeteg a pénze, mint a tenger. Háza van Jerikó főterén, Mégse boldog szívében szegény. Magam elé képzelem ezt a Zákeust. Alacsony, tömzsi ember. A nyakkendője végiggömbölyödik a pocakján. Kezében ott a mobil telefon. Nagyon elfoglalt és gondterhelt. Állandóan változik az árfolyam - mibe kéne befektetni, hogy ne legyen veszteség? Csupa aggodalom az élete. Az ügyességén, a ravaszságán múlik minden. De már nem nagyon tudja átvágni az embereket. Ismerik őt, mint a rossz pénzt. Ismerik is, utálják is. Mikor csak úgy a tömeggel vonul, megnézni, ki az a Jézus - talán direkt elé állnak. Legalább most keresztbe tehetnének neki. Különben is az ilyen minek akarja látni Jézust? Ti azt nem tudhatjátok, hogy az ilyen Zákeusok mivel küzdenek belül. Mi rágja, nyomorítja meg a lelküket. Mi az, ami megköti őket, amitől nem tudnak szabadulni. Szóval ez a nyakkendős, pocakos mobiltelefonos Zákeus valahogy felkapaszkodik egy fára. Olyan nevetséges. Miközben lentről ujjal mutogatnak, gúnyolódva, utálkozva, és vigyorogva - Zákeus fent a fán várakozik. Mire vár? Nos kedves padban gubbasztó Zákeus! Te mire vársz? Várod, hogy jól menjen az üzlet? Ki lehessen adni jó pénzért a Százforintost? Vagy azt várod, hogy a körülötted élő utálkozók elkerüljenek? Talán az utálatot a viselkedésed váltotta ki? Vagy csak nyugalmat, csendet, békét, elfogadást, őszinteséget, örömöt, megértést vársz? Miközben kikukucskálsz az elbujtató lombok közül és figyeled az érkező Úr Jézust - Tőle vajon mit vársz? Találkozás öröme Két örömteli pillanat van a Jézussal való találkozáskor. Nem tudom, hogy Zákeus, mit várt ott a fügefán. De hihetetlen élményben van része, mikor tudatosodik benne: Jézus hozzám jött, miattam jött! Gondolj csak bele! Itt az ádvent, készülődsz, sütsz, főzöl, gyertyát gyújtasz, elcsendesedsz, vásárolgatsz és egyszer csak tisztán hallod: „Jézus hozzád jött.” A jólöltözött, esetlen testű, soha nincs ideje semmire emberhez. Az emberek arcán döbbenet. Zákeus arcán meghatottság, öröm. A másik örömteli pillanat már nem csak Zákeusé: Osztoznak rajta azok, akik visszakapták vagyonuk, akik látják a megváltozott életet, osztoznak rajta az angyalok és osztozik az örömben Jézus is: Mert Jézus azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. De hol van Zákeus történetében a templom? A szövegben nincs. De Istent dicsérő templommá válik minden, ahol Jézus az Úr. Ha Zákeus életében Jézus Úr lett – Zákeus élete templommá vált. Istent dicsérő templommá. Kedves templomát ünneplő, ádventi várakozásban lévő mendei gyülekezet! Urad, megváltó Krisztusod érkezik, jön hozzád. A találkozás öröme tegye Istent dicsérő templommá életed! Ámen

Istentiszteletek

 

Zenés Istentisztelet

Jelenleg az Zenés Istentisztelet szünetel.!